Ezen írás bevallottan sztereotípia döntögető és egyúttal ismeretterjesztő, népművelő célzattal született.
A "milyen zenéket szeretsz?"-kérdésre általában az a válasz, hogy "mindenfélét" vagy "sokfélét". Ez a tapogatózós rész, amikor valaki fél bevallani az általa kedvelt irányzatot, attól tartva, hogy lehurrogják.
A hangsúly egyébként a ZENÉN van, ugyanis ha fentebbi kérdésemre valaki azt a választ adja, hogy pl: Sterbinszky, akkor hajlamos vagyok mégegyszer megismételni a kérdést kihangsúlyozva a ZENE szót.
Nem akarom én elvitatni Sterbi sikerességét, (igénytelenebb vidéki diszkókban még mindig nyomják a mai napig), de számomra az a zene, amit EMBEREK állítanak össze, megfelelő hangszeres tudás és tehetség birtokában, HANGSZEREK segítségével. Amit 5 perc alatt össze lehet rántani egy szoftverrel (reason, virtual dj, stb) az max ütemes zajongás.
A zene (a komolyzenét leszámítva) nálam a rocknál kezdődik, azon belül pedig a QUEEN-nél. Erről oldalakat tudnék írni mert fanatikus rajongójuk vagyok 3 éves korom óta, de most nem ez a cél. Az elején emlegetett sztereotípiák kapcsán arra gondoltam, hogy ugye minden irányzatnak megvan az úgymond nacionális háttere. Pl: a legjobb punk bandák angolok illetve az újabbak amcsik. A blackmetál északi, a rock szintén amcsi, a hardcore az Brooklyn-New York, stb...
Most olyan együtteseket fogok belinkelni akik az adott stílusban nyomulnak, viszont nem a megszokott régiókból kerültek ki, mégis magas szinten űzik a zenélést!
Kezdjük rögtön egy jóféle lengyel punkkal, DEZERTER...
...és hamár keletre vettük az irányt jöjjön egy kis ruszki rock a B2-tól, ami egyben a Brat c. film főcímdala.
Most pedig evezzünk keményebb vizekre, francia hardcore-metál következik, 'a la 8control:
Folytatván a keménykedést, mexikói death-metál kedvenceim következnek, BRUJERIA:
Ők egyébként már feloszlottak, jelenleg Asesino-néven futnak és így néznek ki:
És végezetül egy lengyel hip-hop Liroy tolmácsolásában, akiről Dr. Dre azt nyilatkozta, hogy Eminem után a legnagyobb fehér tehetség:
