Január 20-án Washingtonban, beiktatták az Egyesült Államok 44. és egyben első afro-amerikai elnökét, Barack Obamát.

Megdőlt tehát az Akela örökérvényűnek hitt dalszöveg-részlete, mely szerint, "...szabadság, egyenlőség, marha szép és nagy szavak! Az USÁ-ban majd ha néger lesz az elnök, Júdeában meg arab!..."

Sokak számára a reményt képviseli már most választási jelszavait milliók zengik világszerte, mégis sokan szkeptikusan rázzák a fejüket, különösen mi magyarok, hiszen a kampányígéretekről illetve azok megvalósulási-rátájáról mindannyiunknak van bőven (negatív) tapasztalata.

Minden kezdet nehéz, tartja a régi mondás és különösen igaz ez az új amerikai elnökre hiszen már most nagy elvárásoknak kell megfelelnie, melyeket nemcsak a választói, hanem az egész világ közvéleménye támaszt irányába.

Mik is ezek az elvárások?

A világ számos országának elöljárója már az ilyenkor szokásos üdvözlő levelében megfogalmazott bizonyos irányelveket, amelyek mentén elképzelik az államaik közötti együttműködést a jövőre nézve.

Argentína arra hívta fel az új amerikai elnököt, hogy alakítson ki "új viszonyt" Latin-Amerikával. Sergi Massa elnöki kabinetfőnök reményét fejezte ki, hogy új fejezet nyílik az Egyesült Államok és Latin-Amerika kapcsolataiban, és Obamát a régió nagy reményének nevezte.

A remény új hangjának nevezte Obamát gratuláló levelében Nelson Mandela egykori dél-afrikai államfő, a faji megkülönböztetés elleni küzdelem hőse, aki az új amerikai elnök beiktatását Dél-Afrika demokratikus átalakulásához hasonlította.


Manusehr Mottaki iráni külügyminiszter szerint "ha Obama a helyes utat választja, és a múltat maga mögött hagyja, véget vet az ellenségeskedésnek és a hegemóniatörekvéseknek, és nem ismétli meg a korábbi hibákat, nem lesz ellenségeskedés". Mahmúd Ahmadinezsád korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben az Obama által hangoztatott változás bekövetkezik, és létrejön a tiszteleten és barátságon alapuló közeledés, "ezt melegen üdvözölni fogjuk".


Simon Peresz izraeli államfő kijelentette, hogy Obamának mint "nagy elnöknek" a békéért és a terrorizmus ellen kell küzdenie, javítania kell a környezet állapotán, és a fiatal nemzedékeknek jobb jövőt kell kínálnia. Mindenki azt reméli, hogy Obama "jóakarattal és párbeszéddel" békés megoldást hoz a Közel-Keleten minden érintett félnek - mondta Peresz.

Az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti könnyebb párbeszédet, valamint határozottságot kívánt az új amerikai elnöknek beiktatása alkalmából kedden Mirek Topolánek cseh kormányfő, az EU soros elnöke - jelentette Kokes János, az MTI tudósítója. Topolánek továbbá azt kívánta Obamának, hogy legalább részben sikerüljön megvalósítania mindazt, amit eltervezett. Csehország szívesen venné, ha Obama részt venne az EU nem hivatalos energetikai és klímavédelmi csúcstalálkozóján, amely Prága tervei között szerepel - közölte Topolánek a cseh uniós elnökség honlapján.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke nyilatkozatában partnerséget ajánlott Obamának a globális problémák megoldásában. Mint mondta, "az előttünk álló kihívások nincsenek tekintettel a nemzeti határokra".


Nicolas Sarkozy francia elnök azt írta Obamának, alig várja, hogy az új amerikai elnök munkába álljon, s hogy Franciaország kéz a kézben akar együtt dolgozni barátjával és szövetségesével, Amerikával. Gordon Brown brit miniszterelnök kedd esti nyilatkozatában szoros együttműködést ajánlott Obamának, aki "új fejezetet" jelent az amerikai és a világtörténelemben. "Nemcsak az első fekete elnök, hanem nagy elszántsággal lát hozzá a világ problémáinak megoldásához".

(forrás: fn.hu)

Egyszóval az irányjelzőket már kitették és most mindenki várja, hogy mit lép az új elnök. Egy biztos, minden eddigi cselekedete arra utal, hogy radikális szembefordulás várható az elődje (George W. Bush) által vezett külpolitikával, ami valószinűleg nagy megelégedéssel töltené el a világ közvéleményét.

Minjárt az első napon az új amerikai elnök kormányzata felfüggesztette elődje utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit - jelentette be kedden a washingtoni Fehér Ház.

Rahm Emanuel kabinetfőnök emlékeztetőben utasította a szövetségi intézményeket és az elnöki hivatal osztályait, hogy egyelőre ne hajtsák végre a hivatalából kedden távozott George Bush elnök kormányának utolsó, még nem jogerős rendelkezéseit. A felfüggesztésnek az a célja, hogy az új kormányzat jogi és politikai szempontból is megvizsgálja az említett rendeleteket.

Ez az első - ráadásul már Obama beiktatásának napján hozott - intézkedés, amellyel a demokrata párti új elnök hivatalos formában megkérdőjelezi republikánus párti elődjének politikáját. Obama ezt a jövőben várhatóan sokkal látványosabb módon teszi majd meg.

Kérdés, hogy mennyit bír megvalósítani saját elképzeléseiből, illetve azokból amiket mások várnak el tőle! Az Amnesty International például nyílt levélben szólította fel Obamát Guantanamó mielőbbi bezárására, mely intézmény sokak szemében szálka a nemrégiben napvilágott látott emberi jogsértésekről szóló hírek miatt.

Egyértelmű állásfoglalást várnak továbbá az Egyesült Államoktól az aktuális világpolitika számos területén (Gázai-övezet, válságkezelés, Irak, Afganisztán, stb) a nemzetközi szervezetek és a világ közvéleménye is.

Sajnos az előjelek nem túl bíztatóak. A Bush-kormány végletekig kijátszott, agybadöngölős "terrorizmus elleni harc"-ütökártyája elvesztette régi mozgósító erejét, a "demokrácia-exportáló", többfrontos háborúk túl sok emberéletet és dollármilliárdokat követeltek.

Hamar nagy népszerűséget tudhat maga mögött egy olyan amerikai elnök, mely szakít elődje politikájával és leállítja az esztelen vérengzéseket, melyeket naponta követnek el a világ csendőrének megkopott egyenruhájába bújva, számos ország szuverenitását sértve ezáltal.

A baj csupán annyi, hogy az összefüggések ismeretében erre vajmi kevés esély van! Gondolok itt az olyan ellentmondásos tényekre, minthogy a világbékét fenntartani hivatott, mindenható ENSZ Biztonsági Tanácsnak az öt állandó és egyben vétójoggal rendelkező tagja (USA, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország) egyben a világ öt legnagyobb fegyverexpotőr állama!

A fenti ötösfogatból a világ legnagyobb fegyverexportőr országa 2007-ben Nagy-Britannia volt - legalábbis ez derül ki a Defence and Security Organisation (DSO) állami ügynökség adataiból. Az ország hadiipari vállalatai összesen 10 milliárd font (19,5 milliárd dollár) értékben exportálták termékeiket, amivel a világpiac 33 százalékát szerezték meg. Jelentősen megdobta a kivitelt Szaúd-Arábia 4,3 milliárd font értékű megrendelése Typhoon vadászrepülőkre, illetve Trinidad és Tobago 150 millió fontos járőrhajó-vásárlása. Ezek nélkül a kivitel értéke a 2006-os 5,5 milliárd font körül alakult volna.

Kérdéses, hogy a legfőbb elismert békefenntartó/béketeremtő szervben van-e egyáltalán helye olyan állam(ok)nak, melyeknek érdekükben áll a folyamatos háborús helyzet(ek) fenntartása, lévén bevételeik jelentős része fegyvereladásokból  és különféle haditechnikai megrendelések teljesítéséből származik?

Akárhogyis, kiváncsian várjuk, hogy az amerikai változás az elnök  -illetőleg az ország külpolitikájának első számú kialakítójának- személyét illetően, hoz-e előrelépést egy élhetőbb, békésebb világ érdekében!